Gyermekkor, ifjúkor, iskolák
a kezdetek
Highslide JS A 2901/1974-es folyószámú Születési Anyakönyvi Kivonat szerint 1974. október 29-én, Győrben születtem. (Csillagjegyem és aszcendesem is skorpió.)
A Zugmann nevet apai ágon örököltem, az Ákost meg csak úgy kaptam.
Tudtommal szóba került második keresztnévként a Márton is, mivel anyai ágon dédapámat és dédanyámat is Mártonnak hívták. (Természetesen dédmaminak a családneve volt csak Márton.)
az első év
Highslide JS A TESTSÚLY-LAP alapján 3250 grammal születtem, és egy év múva már 9 kg-ot nyomtam. Ez a fénykép is akkor készült rólam. Minden bizonnyal nem csak azért nem lettem szumó bajnok, mert nem tudok japánul, sokkal inkább a rám nehezedő szerény gravitációs vonzás miatt van ez így.
17 évesen, aktív kézilabdázóként 62 kilógrammig küzdöttem fel magam, de 30 éves kor környékén volt úgy, hogy visszafogytam 53 kilóig.
óvoda
Bölcsődés nem voltam, de óvodai odusszeiám színhelyei az alábbi létesítmények voltak: Mónus Illés úti óvoda, Konnini úti óvoda és végül a Zöld utcai óvoda.
Az utóbbi két óvoda helyén - jó magyar szokás szerint - most már társasház áll.
általános iskola,
alsós tagozat
Highslide JS Az iskolai tanulmányaimaimat 1981. őszén, a Konini úti Általános Iskolában kezdtem meg. Magyarországon ekkor még javában virágzott a szocializmus, ennek - és kezdeti naivitásomnak köszönhetően - beszerveztek a KISDOBOS fedőnevű kommunista mozgalomba. A TAGSÁGI KÖNYVem szerint minden félévben becsületesen befizettem a TAGDÍJakat.
Felső osztályosként a kék, 100%-ban műszál nyakkendőmet lecserélhettem az úttörőket megillető vörös színű kendőre.
általános iskola,
felsős tagozat
Highslide JS Joggal tehető fel az a kérdés, hogy milyen az olyan iskola, amelyiknek még neve sincs? 1985 körül átkeresztelték Ortutay Gyula Általános Iskolává, és arra is emlékszem, hogy 1988-ban nagy felhajtással megünnepeltük az iskola fennállásának tizedik évfordulóját. Nekem ebből az egész felhajtásból csak az az egy szelet csokoládé tetszett, amit ekkor kaptunk :)
Az én iskolám hosszú éveken át anonim intézmény volt, és hivatalos körökben is csak az utca + házszám kombináció alapján hivatkoztak rá. (Jobb esetben: a 'piros iskola'.)
Az intézmény azóta újabb névváltoztatáson esett át, jelenleg Szabadhegyi Közoktatási Központ a neve.
középiskola
Highslide JS Tanulmányaimat a Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskolában folytattam. A tanári kar egytől-egyig nagyon jó (szak)emberekből állt, példamutató emberségességgel próbáltak műszaki gondolkodású felnőtteket nevelni belőlünk.
Highslide JS Az itt eltöltött 4 hosszú évnek szinte természetes velejárója volt az érettségi bizonyítvány, melyet 1993-ban szereztem meg. A jó közösségnek és a műszaki tudásvágynak köszönhetően ezen intézmény falai között egy újabb évet húztam le, hűségemet villamosenergia-ipari technikus diplomával jutalmazták.
A villamos áram nem különösen ragadott meg, én sem ragadtam meg annak a kábelnek a végét, amelyikben épp az áram folyt. Gondolom ezzel kvittek voltunk.
Viszont a laboratóriumi mérések - és ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvek írása - az egész jó dolgnak tűnt, valamint a XIX. sz-i angol, és XX. sz-i magyar irodalom is kifejezetten tetszett.
A kapott osztályzataimmal nem igazán foglalkoztam, és csak a - gyakorlatilag hibátlan - matek és a - nagyon ígéretes - fizika érettségi után vált nyilvánvalóvá, hogy valamelyik főiskola egy jó felvételivel elcsíphető lesz.
magániskola
Highslide JS Az 1994-95-ös tanévben a Graf-Get Számítás-technikai Oktatóközpont keretein belül elkezdtem miden eddiginél aktívabban és tudatosabban foglalkozni a számítástechnikával, ahol a tanfolyam végén egy Középfokú Szoftverüzemeltető diplomát és egy agyagpecsétet kaptam. Gondolom ezzel az emléktárggyal arra akartak célozni, hogy ez a terület misztikus, akár a boszorkányság.
Számítógéppel először 1982-ben, egy apró fekete, 48 kB-os! ZX Spectrum formájában találkoztam.
Tanfolyam közben szorgalmasan gyakoroltam a matek és fizika felvételi feladatokat, aminek meg is lett az eredménye.
főiskola
Highslide JS A sikeres felvételinek köszönhetően történhetett meg velem, hogy 1995. őszén az ME-DFK (Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kar) gólyatáborában találtam magam. A sok kínálkozó lehetőség mellett a tanulmányokra is szakítottam egy kis időt, így 2001-ben fáradságos munkám jeléül gépészmérnöki diplomával jutalmaztak. Highslide JS A betétlap szerint karbantartó szakirány, logisztikai specializáción végeztem, bár jópár másik szakba és szakirányba belefogtam. Például műszaki tanár szakon még a pedagógia szigorlaton is túl vagyok, de máig érthetetlen okokból mégsem fejeztem be. Mindenképpen említést érdemel a testvérkarokkal együtt büszkén őrzött, többszáz éves Selmeci hagyományok, melynek szellemisége áthatotta a alsóbb és felsőbb évesek viszonyát.
A főiskola tele volt lehetőségekkel, amiből megpróbáltam a lehető legtöbbet megragadni, és már az első évben belevetettem magam az iskolai élet sűrűjébe. Számítástechnikai termekben demonstrátorkodtam (KAC, OkiTeki), iskolarádióztam (Stúdió 106), a Fotókörnek lettem a vezetője, majd később a FAPAD, főiskolai lap szerkesztője.
A diákélet mozgatórugójának számító Selmeci hagyományoknak, illetve az Isteni Fényben Tündöklő Dicső Firmáimnak, valamint az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek (OMBKE) köszönhetően sok érdekes helyre eljutottam.
honvédség
Highslide JS A fegyveres katonai szolgálatot nem nekem találták ki, helyette a polgári szolgálatot választottam, amit a Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Intézet Oktatástechnológiai laboratóriumában töltöttem. Ez is közel másfél évvel toldotta meg főiskolai pályafutásom.
A polgári szolgálat jól indult, hisz azon a napon lőtte fejbe magát Zámbó Jimmy, a posztumusz Darwin-díjra jelölt "zenész", aki tettével az emberiség általános génkészletének javulását érte el.
Hobby, sport, időtöltés
természetjárás
Highslide JS Gyermekkorom jelentős részét nagymamámnál falun, Pannonhalmán töltöttem és az utcabeli srácokkal sokat csavarogtunk a Sokoró buckái között. Általános iskolában Emőke néni által vezetett Természetbarát körrel nem csak a klasszikus - felülünk a vonatra, és irány Bakony -, hanem annál sokkal színesebb buszos kirándulásokon is részt vehettünk. Highslide JS Teljesen természetes volt, hogy a természetjárást középiskolában is folytatom, és osztályfőnökömnek, Csuszkónak, valamint bátyám és baráti társaságának köszönhetően rengeteg helyen megfordultunk. Az országos találkozók törzsvendégei voltunk, ahol más iskolák csapataival mérhettük össze tudásunkat városismereti-, nappali- és éjszakai tájékozódási versenyeken, tájfutásban. Highslide JS Ekkor végeztem el a Megyei Természetbarát Bizottság által indított túravezető tanfolyamot. Talán aktivitásom csúcsa is erre a korszakra datálható, mert ebben az évben, 1995-ben a Gerecse 50-et sokadszor és a Highslide JS Kinizsi 100 elnevezésű teljesítménytúrát pedig először teljesítettem.
Főiskolai éveim alatt - idő hiányában - lendületem erősen visszaesett, és csak pár teljesítménytúrára sikerült eljutnom, de Győrbe visszatérve eleinte a MÁV/Integrál-DAC túraszakosztály tagjaként, később jórészt saját szervezésű, elsősorban osztrák hegyekben kirándulgattam, honlapom is többnyire ennek fotóanyagából áll.
Legjobban egyedül szeretek a saját (elég kemény) tempómban túrázni, mivel ilyenkor elég nagy területet vagyok képes bejárni, és a természet apró dolgaira is sokkal jobban oda tudok figyelni.
Imádom az éjszakai túrákat, mert akkor sokkal nyugodtabb az erdő, sokkal finomabbak az illatok, és minden olyan érdekes.
Kedvenc tájegységem nincs, de Ausztriát nagyon kedvelem, mert ott - a hazai szeméthalmazzal ellentétben - minden tiszta. A tengerszint feletti 1500-2500 méter magasságban élnek a kedvenc állataim, nőnek a kedvenc növényeim.
Állítólag mindenkinek van egy kiemelten kedves hegye, ez enyém a 3254 méter magas Ankogel. Itt először 1995-ben, dr. Kiss-M Sámdorral jártam. Kalandos hét volt, mire kerékpáron Sopronból kiindulva elértük a hegy lábát, majd onnan nekirugaszkodtunk a csúcsnak!
klettersteig
Highslide JS Gerinctúrázás kiegészítéseként pár igazán szép klettersteig vagy más néven via-ferrata utat is kimásztam. Szinte hihetetlen, de gyermekkoromban rendkívül tériszonyos voltam, és talán ennek leküzdése céljából, "terápia" jelleggel választottam ezt a csodálatos mozgásformát, a fixen biztosított utakon történő sziklamászást.
Eleinte csak véletlenül, felszerelés nélkül tévedtünk ilyen utakra, majd később Horváth-Takács Róbert volt az, aki igazán megszerettette velem ezt a műfajt. Volt olyan is, hogy Robival, magyarként elsők között másztunk meg új utakat.
egyéb sportok
Highslide JS Életem során számos sportágban kipróbátam magam, ezek közül említést érdemel a tenisz, melyet 10-12 éves korom között űztem, majd az általános iskola 7. osztályától kezdve 4 éven át a Győri Graboplast ifi kézilabdacsapatában játszottam és háromszor is sikerült elcsípni a területi ifi bajnoki címet.
Kézilabdával volt osztályfőnököm, Kocsis Tibor révén ismerkedtem meg, majd később "Jani-bá" irányítása mellett a Graboplastban éveken át többek között olyan híres kíválóságokkal volt szerencsém együtt játszani, mint Rosta Miklós és Rosta István.
hőlégballonozás
Highslide JS 1990 és 2006 között közel 40 hőlégballon versenyen vettem részt. A kilencvenes évek elején térképet olvasni tudó embereket kerestek a versenyek lebonyolításához, így csöppentem bele én is. Megfigyelőként (angolul: observer) kísértük a pilóták ténykedését (rendszerint a kosárból), Highslide JS melyről a repülés végeztével jegyzőkönyvet kellett készíteni, ami alapján a pilóták kiértékelésre kerültek. Kiemelkedő szakmai tudásom és tapasztalatom elismeréseként sajnos munkám fokozatosan a terepről az íróasztal mögé helyeződött, a ballonokból egyre kevesebbet láttam, így e hobbi iránti érdeklődésem idővel teljesen szertefoszlott.
Mi voltunk az úgynevezett "első generációs obszerverek", hazai viszonylatban mindenki más csak utólag kapcsolódott be.
Mivel a GPS is érdekelt, így idehaza elsők között vetettem bele magam a versenyek ilyen jellegű kiértékelésébe.
Többször választottak az év versenybírójának, de ténykedtem főmegfigyelőként, főbeszámoltatóként és főértékelőként is.
Rangosabb külföldi versenyek: Csehország NB, Luxemburg (kupa) és Franciaország VB.
fotózás
Highslide JS A fotózás mindaddig nem érdekelt, amíg nem láttam egy csodálatos kiállítást. Már akkor éreztem, de csak később értettem meg mi a különbség fényképezés és fotózés között. Ez utóbbi a lélekre hat, esetleg olyan megindító dologról mesél ami ott sincs a képen.
Highslide JS A makrófotózás egy olyan "új" világot tár szemünk elé, mely között élünk, de igazából mindaddig nem is látjuk, míg le nem hajolunk érte, és elő nem vesszük a nagyítónkat. Ez a miniatűr világ találkozott egy másik kedves érdeklődési körömmel, a kezdetleges életformákkal és itt kiemelten a mohákra és a gombákra gondolok.
Highslide JS Honlapom arculatából gondolom már kitűnt, a sötét hátteret és az élénk, színes fényeket szeretem, ezzel összhangban van az éjszakai fényképezés, amihez ideális feltételt nyújt a városi élet. Említhetném a színházi fényképezést is, mivel ez is hálás terület.
Az első fényképezőgépem egy Praktica tökörreflexes gép volt (pár kiegészítővel), amit az érettségire kapott pénzből vettem.
2006 óta egy Panasonic Lumix DMC-FZ30-as gépnek vagyok elégedett tulajdonosa, makrózáshoz a Raynox DCR-150 előtétlencséje van segítségemre.
© 2017, Zugmann Ákos